A csapadékvíz helyben tartása: a jövő vízgazdálkodásának alapja

2026.07.10

Csapadékvízgazdálkodás  társadalmi - jogi alapjai

Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a rövid idő alatt lehulló, nagy intenzitású esőzések, miközben a hosszabb aszályos időszakok is egyre komolyabb kihívást jelentenek. 

A "régi hagyományos szemlélet szerint" a csapadékvizet minél gyorsabban el kell vezetni a területről. 

A korszerű vízgazdálkodás ezzel szemben arra törekszik, hogy a lehullott csapadék minél nagyobb részét helyben tartsuk, hasznosítsuk vagy a talajba szivárogtassuk.

A régi szemlélet időtmúlt, valamint jogilag is a csapadékvíz helyben történő hasznosítása, elszivárogtatása van előírva.

TÉKA (280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról)

Víz Keretirányelv (VKI)

A csapadékvízről első sorban a TÉKA, valamint a VKI tartalmaz különféle rendelkezéseket. 

TÉKA 44. § (1) bekezdés c) pont

"Épület csak olyan telken helyezhető el, (...) ahol a keletkező szennyvíz elvezetése vagy szennyvíz közműpótló műtárgy telepítése, valamint a csapadékvíz helyben tartása, elvezetése vagy ártalommentes kezelése biztosítható.

TÉKA 67. § (1) bekezdése

"A csapadékvizet a telken belül meg kell tartani. A vízvisszatartás, öntözés és egyéb hasznosítás érdekében a csapadékvizet a telek zöldfelületén el kell szivárogtatni vagy a telek egyéb területén hasznosítási célból tárolni szükséges olyan mértékben és módon, hogy ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse. A telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és hasznosítási célból nem tárolható csapadékvíz vezethető el. A vízvisszatartás módjáról és mértékéről a helyi építési szabályzat rendelkezhet."

TÉKA 67. § (2) bekezdése 

"Ha az (1) bekezdés szerinti, telken belüli kezelés nem megoldható, a csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban vagy a szennyvíztől elkülönített, zárt rendszerben is elvezethető."

TÉKA 67. § (3) bekezdése

"A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet."


A csapadékvíz hasznosítása

Esővíz gyűjtés és tárolás

A legegyszerűbb megoldás a tetőfelületekről a csapadékvíz okosan kialakított ereszcsatornarendszerrel való összegyűjtése, valamint tárolása föld feletti vagy föld alatti esővízgyűjtő tartályokban.

Az így összegyűjtött víz kiválóan alkalmas:

  • zöldfelületek öntözésére,
  • kerti öntözésre,
  • gyep és dísznövények locsolására,
  • kerti tó vizének utánpótlására,
  • kerti csapokhoz,
  • ipari technológiai vízként,
  • ház körüli tisztítási, takarítási célokra,
  • megfelelő szűrés és tárolás mellett WC-öblítésre, mosásra,
  • megfelelő kezelés mellett egyéb épületüzemeltetési feladatokra. 

Fontos a megfelelő tervezés, méretezés, a túlfolyás biztonságos elvezetése, valamint a szűrők és tartályok rendszeres karbantartása.

A jól megtervezett rendszer nemcsak a vízszámlát csökkenti, hanem növeli az ingatlan értékét is. 


Szikkasztás és talajvíz-utánpótlás

A természetes vízkörforgás helyreállításának egyik leghatékonyabb módja a csapadék talajba juttatása.

Lehetséges megoldások:

  • szikkasztó árkok,
  • szikkasztó blokkrendszerek,
  • infiltrációs medencék,
  • esőkertek,
  • zöldfelületekbe integrált vízvisszatartó rendszerek.

Többcélú záportározók

Ipari területeken és településeken egyre gyakrabban alkalmaznak olyan záportározókat, amelyek nemcsak a csapadékcsúcsokat csökkentik, hanem vízkészletként is szolgálnak.

A tározott víz felhasználható:

  • öntözésre,
  • parkfenntartásra,
  • ipari célokra,
  • tűzivíz-tartalékként. 

Miért fontos a csapadékvíz helyben tartása?

  • A csapadékvíz helyben tartása csökkenti a csatornahálózat terhelését, csökkenti a villámárvizek kockázatát, és hozzájárul a talaj vízháztartásának javításához. 
  • A csapadékvíz ingatlanon tartása mérsékli - a közterületen, vagy a vízgyűjtő további területein - a villámárvizek kialakulásának kockázatát

  • A helyi adottságokhoz igazított megoldásokkal – például zöldtetővel, esőkerttel vagy szikkasztómezővel – a csapadékvíz természetes módon térhet vissza a körforgásba, ami hozzájárul a talajvízkészletek természetes utánpótlásához
  • Javítja a mikroklímát
  • A helyben összegyűjtött csapadékvíz környezetbarát és költséghatékony megoldás a mindennapi ivóvízfelhasználás csökkentésére


Ipari területeken különösen nagy a potenciál

A nagy kiterjedésű tetőfelületekkel és burkolt területekkel rendelkező üzemek és logisztikai központok jelentős mennyiségű csapadékvizet gyűjthetnek össze.

Egy 10 000 m² alapterületű csarnok esetében már egy 20 mm-es csapadékesemény is közel 200 m³ vízmennyiséget jelenthet. 

Ezen vízmennyiség megfelelő tárolás és kezelés mellett értékes erőforrássá válhat, miközben jelentősen csökkenti a befogadó rendszerek terhelését. 


A jövő szemlélete: a víz nem hulladék, hanem erőforrás

A modern települési és ipari vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata, hogy a csapadékvizet ne problémaként, hanem helyben hasznosítható erőforrásként kezelje. 

Az integrált csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek egyszerre szolgálják a fenntarthatósági, gazdasági és klímaadaptációs célokat. 

A nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan megoldások, mint az esővíz-hasznosítás, a szikkasztás, az esőkertek és a természetalapú vízvisszatartó rendszerek. 


Végezetül pár kép, ami megpróbálja szemléltetni a jelenlegi helyzetet, valamint azt, hogy mivel tudnánk javítani, segíteni rajta


Amennyiben felkeltette érdeklődését a csapadékvíz gyűjtése, hasznosítása, esetleg elvezetése, esetleg szeretne saját ingatlanján hasonló rendszert kiépíteni vagy kérdése lenne a témával kapcsolatban, a Kapcsolat menüpont alatt megtalálja elérhetőségeimet.

Share